GOMBOS ANDREA

„Kiállításunk alapötletét a római Sixtus kápolna földszinti freskója adta. A művészettörténet könyvekből mindenki ismeri, hogy Michelangelo festette a mennyezetet, még viszonylag fiatalon, és idősebb korában pedig az oltár fölötti falon az Utolsó Ítéletet. Az is közismert, hogy a mennyezet alatt különböző híres reneszánsz festők, mint Botticelli, Perugino, Pinturicchio, D. Ghirlandaio és mások műveit láthatjuk. De az már nem közismert, hogy a földszint is ki van festve. Egy függönyt ábrázol, azaz egymás melletti összehúzott függönyök sorát. De mi lehet e rejtélyes függönyök mögött?

 

A függöny valamit eltakar, vagy sejteti a mögötte lévőt. Lehet áttetsző vagy mindent eltakaró. Eltakarhatja a nap sugarait, a sötét éjszakát, a külvilágot. Mögötte lehet fal, ajtó, ablak, vakablak, kép, bármi más, vagy valami titok.

A ponyvaregényekben gyakran találkozunk a függöny mögött hallgatózó betörővel, gyilkossal, szeretővel. Tehát a függöny a látszat, hogy mi van mögötte, azt nem tudhatjuk biztosan, egyáltalán nem, vagy csak sejthetjük. A függöny a látszat és valóság ellentétpárból a látszat analógiája.”

                                                                                                         Körösényi Tamás

 

„A művészet egyik lehetséges célja a valóság mögé nézés, megmutatni, mi van a látható dolgokon túl, mit rejt a valóság függönye? Ez persze azt feltételezi, létezik valami a „függönyön” túl, amit be vagy meg lehet mutatni, láthatóvá lehet tenni. Az is lehetséges azonban, hogy nem létezik más e függönyön kívül, s e függöny maga a kép. Mi van tehát a függöny mögött?”

                                                                                                                 Szabó Ádám

 

Egy 6x4 méteres fehér textillel lezártam a Parthenon-fríz Terem egy részét. Kis cipzáras nyílásokon lehetett csak bekukucskálni  a függöny mögé, bemenni nem lehetett.